2016.09.09-én a 12.L osztállyal részt vettünk a Békési Kulturális központ szervezésében a fent említett rendezvényen. A konferencia fő mondanivalója az volt, hogy a „nincs itt semmi” meglátás hibás, ezt kell lecserélnünk és meglátni a számunkra értéktelenből az értékest.
A konferenciát Izsó Gábor, Békés város polgármestere nyitotta meg tíz óra után pár perccel, majd az ünnepélyes megnyitót egy rövid gondolatsor követte Koszecz Sándortól, ez bevezetőként szolgált a soron következő Szabadkai Andrea-féle előadásra. Ezen csúcsosodott ki a konferencia mondanivalója. Egy diasor keretein belül megtudhattuk, hogy bizony nekünk is lehetnek egyszerű de nagyszerű ötletekből igen dicséretes bevételforrásaink. Példaként hozta a szénafürdőt, amely első (és talán második) hallásra egy kicsit elvont ötlet, ám a megfelelő tálalással akár aranybánya is lehet. Előadása tehát megvilágította mindenki számára, hogy a „nincs itt semmi” filozófia bizony lecserélendő a „kincseket rejtő lehetőségek világa” filozófiára.
Előadása után egy rövid átvezetőt követően Ditzendy Károly Arisztid előadása következett, aholis a közösségek szerepéről a helyi fejlesztésekben témakörről hallhattunk bővebben. A diákokat – nagyrészt informatikusok révén – leginkább a hálózatelmélet érthető szemléltetése rázta fel. Így nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy mindenki izgalommal hallgatta ezt az előadást.
Az előadást követően gondolatok hallhattunk Koszecz Sándor előadásában a kulturális gazdaságfejlesztést illetően. Bemutatta számunkra a jelenleg futó projekteket és előkészítette a terepet a FETA számára, amiben is Gyebnár Péter a Fenntartható Térségért Alapítvány elnöke ismertette a FETA céljait, és általuk elért eredmények egy részét. A bemutató nagyon demonstratív volt, kellemes baráti légkörrel.
Ezt követően bemutatkozott a Szent Lázár alapítvány varrodája ahonnan mesebeli ruhadarabok érkeztek. A bemutatót követően Varga Zoltán fafaragó mester, és Csányi Alexandra, a Babóca Kecsketanya egyik tulajdonosa adott a szakmájából egy rövid ízelítőt. Utóbbi előadása nagyon fiatalosra, dinamikusra sikerült, a bemutatkozások utáni kérdések is nagyrészt hozzá szóltak.
Mindezek után lehetőség nyílt belekóstolni békési finomságokba egy beszélgetős büféebéd keretein belül.
Meglátásom szerint a diákok hasznára vált ez a konferencia, olyan dolgokat hallhattak, amikről az iskolapadban ritkán esik szó. Igenis fontos a mai fiatalságnak a vidék és annak megítélése, igenis fontos számukra, hogy hol élnek, számunkra pedig az, hogy ez így is maradjon. Koszecz Sándor szavaival élve: „Az első lépés mindig az, hogy felkeltsük az érdeklődést.” – úgy érzem ez most sikerült. Folytatásként tervezem, hogy osztályfőnöki óra keretein belül átbeszéljük a hallottakat.
