Idén nyáron az aratónap nemcsak a határban termett gabona ünnepe volt, hanem a hagyományoké, a közösségé és a mosolyoké is. A Békési Kisgazdakörrel közösen szervezett programunk célja az volt, hogy diákjaink és a legkisebbek – az óvodások – is megismerjék, hogyan zajlott egykor a kenyér útja a magtól az asztalig.
A nap során a gyerekek nemcsak nézhették, hanem ki is próbálhatták a régi idők munkafolyamatait.
A kasza kalapálásának fémes csengése mellett fel-felnevetett a gyereksereg, amikor kézi őrlőmalommal őrölték a búzaszemeket. Az apró kezek között lassan lisztté változott a gabona, amit aztán közösen dagasztottunk be – hozzáadtuk a kovászt, kelesztettük, majd gondos kezekkel formáztuk meg.
Amíg a kenyér a kemencében sült, a program másik fele is vidáman zajlott: Bogi tanárnő arcfestéssel és csillámtetoválással varázsolt mosolyt a kicsik arcára. Erzsike néni a kéziformázást agyaggal mutatta meg. Erika néni mesélt. A liszt illata, a festékek színei, az agyag illata és a gyerekek kacaja igazi nyári vásári hangulatot teremtett.
Délutánra elkészült a friss, ropogós kenyér. Ünnepélyes pillanatként áldással megszenteltük, majd felvágtuk, hogy mindenki megkóstolhassa. A frissen sült új kenyér mellé a hagyományos kaszás leves gőzölgött a tányérokban – így vált teljessé az élmény.
Ez a nap nemcsak a hagyományok felelevenítéséről szólt, hanem arról is, hogy a múlt értékei kézről kézre, nemzedékről nemzedékre öröklődnek tovább. Aki ott volt, egy darabot biztosan magával vitt belőle – ha mást nem, hát az új kenyér ízét, és a közösen töltött idő melegét.
„Mindenki hozzáadta a magáét – közösségi élmény a tésztában” ?
„Sütőbe kerül a kemény munka gyümölcse – izgalom a levegőben” ?
**„Áldás a friss kenyérre – hagyomány és öröm találkozása” ✝️
„Közös szelet – mindenki megkóstolhatta az új kenyeret” ?
„Kaszás leves – a hagyomány íze tányérra kerülve” ?
„Mosolyok, illatok és emlékek – így marad örök a nap” ?
„Egy nap, ami a múltat a jelennel fonja össze” ❤️
